Ezeregy éjszaka legszebb regéi I.
May 12, 2019
Letölteni Ezeregy éjszaka legszebb regéi I. könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án és 1929. augusztus 17-én, munka közben érte a halál. A Népmese Napja, melyet minden év szeptember 30-án tartanak, az Ő születésének emlékét őrzi.Olvasói és tisztelői a “Nagy mesemondó”-ként emlegetik. Meséin, mesefordításain generációk sora nőtt fel és ismerte meg történeteinek mély bölcsességét. Benedek Elekre a különböző kultúrák népmesekincse is erősen hatott. A szász és román mesék összegyűjtésével és kiadásával megszeretette a nemzetiségeket, és megismertette a gyerekekkel a mese-rokonság lényegét. De a világirodalom mesekincsének átültetése, lefordítása, mint pl. : a Grimm testvérek meséi 31 kiadásában, az Ezeregyéjszaka legszebb regéi 18 kiadásban ismét az egyetemes mesekincs bemutatására vállalkozott. A meséket nem szóról szóra fordította le, de nem is hamisította meg az eredeti mondanivalót, hanem a saját ízes nyelvén adta azt át olvasóinak. A magyar olvasó, aki gyermekkorában Benedek Elek fordításában ismerte meg a Hófehérkét vagy az Ezeregy éjszaka regéit az eredetit olvasva, csalódva teszi le a könyvet. Az Ezeregyéjszaka legszebb regéinek bevezetőjében az alábbiakat írja: Sherezádé meséit a szultán leíratta s kincstárában helyezte el. Harminc könyvet töltöttek meg e mesék, de később a palotát lerombolták, s ekkor sok elveszett e könyvekből. Ami megmaradt, azokat a művelt világnak csaknem minden nyelvére átültették. Ezt cselekedtem én is, gyerekek, kiválogatván e szép mesék közül is a legszebbeket.Ezeregy éjszaka legszebb regéi I.
Könyv adatok
Cím: Ezeregy éjszaka legszebb regéi I.
Szerző: Benedek Elek
Kiadó: HERMIT KÖNYVKIADÓ BT.
Oldalszám: 96 oldal
Megjelenés: 2013. november 22.
Kötés: Ragasztott
ISBN: 9786155242670
Méret: 240 mm x 170
Olvasni online Ezeregy éjszaka legszebb regéi I. könyv ingyen
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.