Kincskereső kisködmön - Rab ember fiai - EDK
May 12, 2019
Letölteni Kincskereső kisködmön - Rab ember fiai - EDK könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
Móra Ferenc (1879?1934) olyan klasszikusa a magyar irodalomnak, akit nemcsak tisztelnek, szeretnek, de mindmáig olvasnak is. Egy kiskunfélegyházi szűcsmester fia volt. Rendkívüli mesélőtehetséggel megáldott, a szeretet erejében bízó szépíró és elkötelezett polgári radikalista, aki politikai elvei miatt többször is állt bíróság előtt, de a börtönt mindig megúszta. Ez a kettősség nyilvánul meg műveiben is: az emberi szelídség és a megalkuvást nem ismerő, rendíthetetlen férfiasság. Kedvessége és lenyűgöző írói tehetsége még törvényszéki bíráit is meghatotta. A lélekben élete végéig félegyházi Móra Ferenc a Szegedi Napló, a Szegedi Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum munkatársa volt.Kincskereső kisködmön című önéletrajzi elemekre épülő ifjúsági regénye egy kisfiúról szól, aki egy mindenható saját tündérre vágyik. Édesapja, a szűcs megígéri, hogy készít neki egy varázsködmönt, amelybe szíve minden szeretetét belehímzi, a tündérek ugyanis “a szívében laknak az embernek, s onnan röpködnek ki, ha kedvük tartja”. A ködmön azonban csak a gazdája számára lesz varázserejű, és csak akkor, ha az becsületes, jó gyerek, különben a ködmön szorítani fog.
A Rab ember fiai című ifjúsági történelmi kalandregény Apafi Mihály fejedelem idején játszódik a 17. századi Erdélyben. Valóságos és fiktív szereplőket sorakoztat fel azokból az időkből, amikor az erdélyi fejedelem mindennapi sorsa részben a török, részben a Habsburg politikájától függött. Az Apafi udvarában megismert Szitáry-fiúk - a rab ember fiai - nyomozásba fognak az apjukat ért igazságtalanság felderítésére. Gyerekfejjel, kitaszítottként egész Erdélyországot bejárják, hogy visszaszerezzék az apjuk becsületét. Útjuk során belekóstolnak a fejedelmi udvar, a hazátlan, rongyos bujdosók, egy álnok görög kereskedő, a váradi basa, a várvédő vitézek életébe. Felnőnek.
“Most jöttem rá, a számadás napjaiban - írta Móra Ferenc az élete vége felé -, hogy én is ugyanazt teszem, mint apám. Tulipánokat és rozmaringokat hímezgettem, csak ő drága tűvel, én olcsó tollal, és szolgálómestere voltam szegény nemzetemnek, hol apró örömöket, hol apró szomorúságokat jelentgetve neki, de mindig olyan tiszta szívvel és becsületes szándékkal, mint az apám.?
Kincskereső kisködmön - Rab ember fiai - EDK
Könyv adatok
Cím: Kincskereső kisködmön - Rab ember fiai - EDK
Szerző: MÓRA FERENC
Kiadó: Európa Kiadó
Megjelenés: 2016. május 24.
ISBN: 9789634052678
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Olvasni online Kincskereső kisködmön - Rab ember fiai - EDK könyv ingyen
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.