Gina
May 12, 2019
Letölteni Gina könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
“Szívszélhűdést kapott a világ.” Európa felbolydult, Hitler fegyverkezik, és a háborús konjunktúra felkavarja Kolozsvár polgári elitjét. Nemes Gina, a jómódú kereskedő leánya a barátnők féltékeny kígyótekintete és a zord apa intelme ellenére is titkon randevúzik Paul Maximmal, akivel nemsokára egybe is kel.A családi vállalkozás azonban a csendestársak ármánykodása miatt zátonyra fut. Miközben vagyonuk összeomlik, Maxim ráeszmél, hogy csak névleges tulajdonosa a szép Ginának, aki kizárólag tisztessége árán mentheti meg az életüket és a szerelmüket. Vajon meg tudják-e őrizni magukat egymásnak a kávéházi zugfirkászok, gátlástalan kalandorok és bukott vállalkozók hadában, vagy miközben szomjasan hajszolják a milliókat, álmaik és vágyaik semmivé foszlanak? Vagy minden csak szerencse dolga…
Méhes György a tőle már megszokott emberismerettel és érzékenységgel mesél a kolozsvári polgárság “hősi korszakáról”, a hatalom és pénz befolyásáról, és a megismételhetetlen élet értékéről. A szerző ezúttal “női szemmel”, egy fiatal lány sorsán keresztül tárja elénk a múlt század erdélyi világának képét, ahol a család jó hírneve, vagy egy “megfelelő parti” többet ér az igaz érzelmeknél, és ahol egy fiatal lány, Gina, mégis szembeszáll a sorssal, és tűzön-vízen át kitart szerelme mellett.
Gina
Könyv adatok
Cím: Gina
Szerző: Méhes György
Kiadó: Lazi Kiadó
Oldalszám: 192 oldal
Megjelenés: 2018. október 04.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789632673905
Méret: 18 mm x 135 mm x 204 mm
Olvasni online Gina könyv ingyen
Méhes György (valódi nevén Nagy Elek, Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.