MILYENEK MÉG A MAGYAROK? - HANGOSKÖNYV
May 12, 2019
Letölteni MILYENEK MÉG A MAGYAROK? - HANGOSKÖNYV könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
“A magyar ember eltöprengett, vajon miből tudható, hogy ő éppen magyar.A nagy sikerű első kötet és hangoskönyv után ezúttal , többek között, azt is megtudhatjuk, hogy a magyarok miért mindig csak a vesztett csatákat ünneplik, miért vannak kiélezve az anyósukra és hogy miért kedvenc történelmi játékuk a ““mi lett volna, ha”“? A szerző úgy látja, a humor segít felröhögni a letapadt, évszázados lelki nyákokat. Aki nevetni tud magán, talán ritkábban jön indulatba és javul a kedélye. ““Van bennem egy csengő, amely manapság gyakorta jelez szellemi szmogriadót. Olykor fuldoklunk a politikai kipufogógázoktól. A nevetés viszont ózonbuborék.””
Tartalom:
1.korong:
1. Füled bokáig
2. A kínaiak a golyóikkal számolnak
3. Szadista bölcsődalok
4. Hogyan szállítsunk anyóst?
5. Magyar nyelvleckék halandóknak
6. Homérosz és Focivébé
7. Úszni a betonban
8. Kúl ez a plész
9. Koviubi pörivel
10. Magyar nyelv és nyomdafesték
2. korong:
1. Jégkocka ingnyakba
2. Szerény, mint az ibolya
3. Vesztett csaták, vesztett dühök
4. Régen tép
5. Ledzsen edzs szhéjp napod!
6. Ezermesterek
7. Fogjuk meg, és…
8. Tutimegmondók
9. Ha meg ha
“
MILYENEK MÉG A MAGYAROK? - HANGOSKÖNYV
Könyv adatok
Cím: MILYENEK MÉG A MAGYAROK? - HANGOSKÖNYV
Szerző: LACKFI JÁNOS
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenés: 2018. január 24.
ISBN: 9789630991353
Olvasni online MILYENEK MÉG A MAGYAROK? - HANGOSKÖNYV könyv ingyen
Lackfi János (születési neve: Oláh János; Budapest, 1971. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.
Szülei Mezey Katalin és Oláh János. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék.
1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban, 1987-ben jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben már a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett.
1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára.
Irodalmi tevékenysége mellett fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható.
Hat gyermek édesapja: Simon (1992), Margit (1995), Dorottya (1997), Johanna (1999), Ágnes (2002) és Julianna (2015). Felesége Bárdos Júlia művészettörténész, Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző unokája.
Kedvelt költői Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor.
Szülei Mezey Katalin és Oláh János. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék.
1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban, 1987-ben jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben már a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett.
1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára.
Irodalmi tevékenysége mellett fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható.
Hat gyermek édesapja: Simon (1992), Margit (1995), Dorottya (1997), Johanna (1999), Ágnes (2002) és Julianna (2015). Felesége Bárdos Júlia művészettörténész, Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző unokája.
Kedvelt költői Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor.