A kőszívű ember fiai - EDK
May 12, 2019
Letölteni A kőszívű ember fiai - EDK könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent “A kőszívű ember fiai”.Cselekményének középpontjában egy család, a Baradlayak élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát - természetesen eltérő módon, mert a történet “lélekcserélő időkben”, az 1848-as forradalom és szabadságharc idején játszódik. A tömegjelenetek, gyűlések, forradalmi pillanatok, csaták, Budavár ostroma egy nemzet gigászi küzdelmét átütő erővel tükrözik. A regény így válik az 1848-as szabadságharc hőskölteményévé.
A kőszívű ember fiai - EDK
Könyv adatok
Cím: A kőszívű ember fiai - EDK
Szerző: JÓKAI MÓR
Kiadó: KÖNYVBAZÁR (EURÓPA KIADÓ)
Megjelenés: 2015. május 07.
ISBN: 9789630799805
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Olvasni online A kőszívű ember fiai - EDK könyv ingyen
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.)
A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is.
Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájában.Kecskeméten 1842–44 között jogot tanult. Két gyakorlati év után, mint oly sok köznemesi származású magyar irodalmár, ő is ügyvédi oklevelet szerzett. Sose volt szüksége arra, hogy hivatalt vállaljon, 1846-tól haláláig meg tudott élni írásművészetéből.
A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az elkövetkezedő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is.
Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájában.Kecskeméten 1842–44 között jogot tanult. Két gyakorlati év után, mint oly sok köznemesi származású magyar irodalmár, ő is ügyvédi oklevelet szerzett. Sose volt szüksége arra, hogy hivatalt vállaljon, 1846-tól haláláig meg tudott élni írásművészetéből.
A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az elkövetkezedő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.