A lehetetlen fizikája
May 12, 2019
Letölteni A lehetetlen fizikája könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományosfelderítése - a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tévőköpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek atechnológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben.Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, atelevízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgokvilágán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus,Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőbenhétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismertmódszerek és eszközök , amelyeket ma még egyformán lehetetlennektartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól atelekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek azalapjait - és korlátait.A lehetetlen fizikája
Könyv adatok
Cím: A lehetetlen fizikája
Szerző: Michio Kaku
Kiadó: AKKORD ZENEI KIADÓ KFT
Megjelenés: 2010. november 22.
ISBN: 9789632520353
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Olvasni online A lehetetlen fizikája könyv ingyen
Michio Kaku (San José, 1947. január 24. - ) amerikai fizikus, a New York-i City College elméleti fizika professzora, a húr-térelmélet egyik megalkotója. Népszerű tudományos ismeretterjesztő, számos fizika és ahhoz kapcsolódó témájú könyv szerzője. Gyakori vendége rádiós és televíziós műsoroknak, filmszereplő, számtalan internetes cikk és blog szerzője.
Japánból emigrált szülők gyermekeként született San Joséban, Kaliforniában. Nagyapja az 1906-os San Francisco-i földrengés után érkezett az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen az újjáépítési munkálatokban. Édesapja Kaliforniában született, de Japánban tanult, így keveset tudott angolul. Szülei a Tule Lake-i koncentrációs táborban találkoztak, itt született a bátyja is.
Az 1960-as évek elején a Palo Alto-i Cubberley középiskolába járt. A Új-Mexikói Albuquerque-ban rendezett országos tudományi versenyen figyelt fel rá Teller Ede, akinek segítségével elnyerte a Hertz ösztöndíjat. A Harvard Egyetemen summa cum laude osztályelsőként diplomázott, majd a kaliforniai Berkeley Sugárzási Laboratóriumban dolgozott. 1972-ben doktorált, egy évvel később pedig ösztöndíjat kapott a Princetoni Egyetemre. A vietnami háború alatt gyalogsági kiképzést kapott, a háborúban nem vett részt.
2016 márciusában Belgiumba, Svájcba, és Magyarországra érkezett vendégelőadóként.
Napjainkban a New York-i City College elméleti fizika professzora, ahol immár több mint 30 éve tart előadásokat. Vendégprofesszora volt a Princeton-i Institute for Advanced Study-nak és a New York-i Egyetemnek is.
Jelenleg a mindenség elméletének megalkotásán dolgozik, melynek célja a világegyetem négy alapvető kölcsönhatásának, azaz az erős-, gyenge-, gravitációs- és elektromágneses kölcsönhatások egységes leírása.
1969 és 2000 között több cikket is publikált a húrelmélet témakörében. 1974-ben Kikkawa professzorral közösen írt először a húr-térelméletről, amely mára jelentős ága lett a húrelméletnek, egyetlen egyenletbe egyesítve annak mind az öt változatát. Értekezett többek között a szuperszimmetriának a korai univerzumban, magas hőmérsékleten történt sérüléseiről is. A húrelmélettel kapcsolatban számos terület, amit először ő érintett, azóta jelentős kutatási területté nőtte ki magát. Legutóbbi vizsgálódásairól, a bozonikus kvantummembránokról szóló publikációja 2000-ben jelent meg a Physical Review-ban.
Több húr- és kvantum-térelméleti egyetemi tankönyv szerzője. Szuperhúrelmélet, szupergravitáció, szuperszimmetria és hadronfizika témakörében megjelent cikkeinek száma eléri a 170-et. Számos tudományos ismeretterjesztő könyvet is írt, többek között: Hipertér, Einstein kozmosza, Párhuzamos világok, A lehetetlen fizikája. A Hipertér bestseller lett, és mind a The New York Times, mind a The Washington Post az év legjobb tudományos könyvének választotta. A Párhuzamos világok a Samuel Johnson-díj döntőse lett, A lehetetlen fizikája pedig 2008 márciusától öt héten át vezette a The New York Times bestseller listáját.
Japánból emigrált szülők gyermekeként született San Joséban, Kaliforniában. Nagyapja az 1906-os San Francisco-i földrengés után érkezett az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen az újjáépítési munkálatokban. Édesapja Kaliforniában született, de Japánban tanult, így keveset tudott angolul. Szülei a Tule Lake-i koncentrációs táborban találkoztak, itt született a bátyja is.
Az 1960-as évek elején a Palo Alto-i Cubberley középiskolába járt. A Új-Mexikói Albuquerque-ban rendezett országos tudományi versenyen figyelt fel rá Teller Ede, akinek segítségével elnyerte a Hertz ösztöndíjat. A Harvard Egyetemen summa cum laude osztályelsőként diplomázott, majd a kaliforniai Berkeley Sugárzási Laboratóriumban dolgozott. 1972-ben doktorált, egy évvel később pedig ösztöndíjat kapott a Princetoni Egyetemre. A vietnami háború alatt gyalogsági kiképzést kapott, a háborúban nem vett részt.
2016 márciusában Belgiumba, Svájcba, és Magyarországra érkezett vendégelőadóként.
Napjainkban a New York-i City College elméleti fizika professzora, ahol immár több mint 30 éve tart előadásokat. Vendégprofesszora volt a Princeton-i Institute for Advanced Study-nak és a New York-i Egyetemnek is.
Jelenleg a mindenség elméletének megalkotásán dolgozik, melynek célja a világegyetem négy alapvető kölcsönhatásának, azaz az erős-, gyenge-, gravitációs- és elektromágneses kölcsönhatások egységes leírása.
1969 és 2000 között több cikket is publikált a húrelmélet témakörében. 1974-ben Kikkawa professzorral közösen írt először a húr-térelméletről, amely mára jelentős ága lett a húrelméletnek, egyetlen egyenletbe egyesítve annak mind az öt változatát. Értekezett többek között a szuperszimmetriának a korai univerzumban, magas hőmérsékleten történt sérüléseiről is. A húrelmélettel kapcsolatban számos terület, amit először ő érintett, azóta jelentős kutatási területté nőtte ki magát. Legutóbbi vizsgálódásairól, a bozonikus kvantummembránokról szóló publikációja 2000-ben jelent meg a Physical Review-ban.
Több húr- és kvantum-térelméleti egyetemi tankönyv szerzője. Szuperhúrelmélet, szupergravitáció, szuperszimmetria és hadronfizika témakörében megjelent cikkeinek száma eléri a 170-et. Számos tudományos ismeretterjesztő könyvet is írt, többek között: Hipertér, Einstein kozmosza, Párhuzamos világok, A lehetetlen fizikája. A Hipertér bestseller lett, és mind a The New York Times, mind a The Washington Post az év legjobb tudományos könyvének választotta. A Párhuzamos világok a Samuel Johnson-díj döntőse lett, A lehetetlen fizikája pedig 2008 márciusától öt héten át vezette a The New York Times bestseller listáját.