Kilenc történet
May 12, 2019
Letölteni Kilenc történet könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
“Salinger Kilenc történet-e kilenc novellát tartalmaz, közülük az első, az Ilyenkorharap a banánhal, Seymour Glass öngyilkosságát beszéli el. A Glass család Salinger
visszatérő témája, a szűkre szabott életmű fókuszában Seymour áll, a megközelíthe-
tetlen, ám testvéreihez igen közel álló Művész, kinek történeteit Salinger alteregója,
Buddy Glass, az Író meséli el. Salinger minden történetében ugyanarra koncentrál:
a meg nem értett másság problematikájára, az intellektus olyan szárnyalására, melyet
az átlagelme fel nem foghat, meg nem közelíthet, valamint a másság érzelmi kivetü-
lésére - mely mások számára ismételten rejtély marad. A legnagyobb rejtély pedig
a halál, mely - valamilyen abszurd és alig felfogható módon, de mégis - logikusan
következik a karakterből.” (Limpár Ildikó)
Kilenc történet
Könyv adatok
Cím: Kilenc történet
Szerző: Salinger J. D.
Kiadó: Európa Kiadó
Megjelenés: 2014. december 02.
ISBN: 9789630799386
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Olvasni online Kilenc történet könyv ingyen
Jerome David Salinger (New York, 1919. január 1. – Cornish, New Hampshire, 2010. január 27.)
Amerikai prózaíró, aki az 1951-es Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című regényével vált világhírűvé. 1965-től kezdve nem publikált, és 1980 után már interjút sem adott.
Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York Egyetemet egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását. 1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.
1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madisont, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották. Napjainkban évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooey-t, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit.
1953-ban Cornish-ba (New Hampshire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlow-ba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny figurája Claire életén alapul. 1965-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt (1988).
Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt.
Salinger 91 éves korában, 2010. január 27-én, természetes halállal hunyt el otthonában.
Amerikai prózaíró, aki az 1951-es Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című regényével vált világhírűvé. 1965-től kezdve nem publikált, és 1980 után már interjút sem adott.
Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York Egyetemet egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását. 1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.
1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madisont, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották. Napjainkban évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooey-t, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit.
1953-ban Cornish-ba (New Hampshire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlow-ba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny figurája Claire életén alapul. 1965-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt (1988).
Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt.
Salinger 91 éves korában, 2010. január 27-én, természetes halállal hunyt el otthonában.