Büszkeség és balítélet (2. jubileumi kiadás)
May 12, 2019
Letölteni Büszkeség és balítélet (2. jubileumi kiadás) könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
A Büszkeség és balítélet népszerűsége két évszázada töretlen. Jane Austen legismertebb regénye nemzedékek kedvence, egy méltán szerethető könyv. Vagyonos férjre vadászó lányos családok, jómódú feleséget kereső vagyontalan, rangban hozzájuk illő asszonyt kereső vagyonos fiatalemberek s a házasságokat befolyásolni akaró rokonok történetét követhetjük nyomon a XIX. század eleji Angliában. Jane Austen éleslátóan, könyörtelen iróniával ábrázolja a szereplőket, kifinomult történetszövése és humora kíséri végig a cselekményt. Akik most találkoznak először a regénnyel, végigizgulhatják, hogy az ötgyermekes Bennet család (és szomszédaik) hány leánya talál férjet, s a házasságokban mennyire egyeztethető össze az (anyagi) boldogulás és a (személyes) boldogság. Akik pedig már ismerik a történetet, most új fordításban élvezhetik újra a jellegzetes, megmosolyogtató karaktereket és élethelyzeteket, melyek a mai kor olvasójának sem idegenek. Jane Austen regénye most első megjelenése 200. évfordulója alkalmából, Weisz Böbe új magyar fordításában jelenik meg. A 200 éves regény jubileumi kiadása új magyar fordításban.
Pletykálj, házasodj és tiéd a boldogság!
Jane Austen munkái alapján készítettek számítógépes játékot. Az Ever, Jane egy virtuális szerepjáték, mely a World of Warcrafthoz hasonló, csak épp itt nem orkokkal, törpékkel és más csodalényekket, hanem vacsorázó párokkal találkozhatunk, fegyverek helyett pedig pletykálhatunk.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Austen a szexualitást ebben a könyvében nyíltan ábrázolta.
Az adaptáció forgatókönyvírója Andrew Davies lesz, akinek a nevéhez olyan sikeres Austen-feldolgozások kapcsolódnak, mint a híres BBC-s Büszkeség és balítélet és az Értelem és érzelem minisorozat. De ő írta az egyik Emma és A klastrom titka film forgatókönyvét is, valamint számos kosztümös film, többek között a Háború és béke minisorozat szövegkönyvén is dolgozott.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
A Büszkség és balítélet az őszi évadban debütál a magyar színpadon.
Balsai Móni és Schmied Zoltán főszereplésével állítják színpadra Jane Austen legismertebb regényét, a Büszkeség és balítéletet a Centrál Színházban. Az előadás rendezője a Liza, a rókatündér című film alkotója, Ujj Mészáros Károly. A bemutatóra szeptember 14-én kerül sor.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Büszkeség és balítélet (2. jubileumi kiadás)
Könyv adatok
Cím: Büszkeség és balítélet (2. jubileumi kiadás)
Szerző: Jane Austen
Kiadó: Alinea Kiadó (Alinea Fonte Bt.)
Megjelenés: 2016. december 31.
ISBN: 9786155303951
Méret: 198 mm x 130
Olvasni online Büszkeség és balítélet (2. jubileumi kiadás) könyv ingyen
Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.)
Angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője.
Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód.
Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.
A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Leight (1739–1827) nemesi család sarja, apja George Austen (1731–1805) anglikán vikárius volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.
Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra, sőt kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.
1785–86-ban Jane-t és nővérét, Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, amely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.
1800 decemberében a hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bathba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bathban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.
1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southamptonba költöztek, ahol 1809-ig éltek.
1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.
Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották.
Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.
1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el, 24-én.
Angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője.
Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód.
Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.
A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Leight (1739–1827) nemesi család sarja, apja George Austen (1731–1805) anglikán vikárius volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.
Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra, sőt kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.
1785–86-ban Jane-t és nővérét, Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, amely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.
1800 decemberében a hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bathba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bathban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.
1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southamptonba költöztek, ahol 1809-ig éltek.
1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.
Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották.
Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.
1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el, 24-én.