Bábeli beszélgetés ?- Minimálnapló
May 12, 2019
Letölteni Bábeli beszélgetés ?- Minimálnapló könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
Hogyan utazzunk lazaccal? Hogyan ne beszélgessünk fociról? Hogyan ismerjük fel a pornófilmeket? Hogyan ne használjunk rádiótelefont? Hogyan szabadkozzunk a házikönyvtárunk miatt? Minek úgy odalenni a televízióért? Miért nem készíthető el a birodalom térképe egy az egyben? Hogyan hamisítsuk meg Hérakleitoszt? Hogyan meséljük el a Moby Dick-et úgy, mintha a Pinokkió-ról beszélnénk, milyen volna Nabokov Lolitája ősöreg máminak, és eldöntötte-e Hamlet, hogy lenni vagy nem lenni?Umberto Eco sokoldalú és színes egyéniség. Tudományos művei szórakoztatóak, regényei és szórakoztató írásai pedig tudományos vonatkozásokkal vannak teli. Ez a kötetnyi Minimálnapló-darab - humoros álesszé, paródia, pastiche - arról tanúskodik, hogy Ecóban a tudós, a regényíró és az esszéista mellett egy bohóc is lakozik. A magyar olvasó pedig a regények Szerb Antal-ias Ecója mellett fogadja változatlan szeretettel a Bábeli beszélgetés olasz Karinthyját.
Bábeli beszélgetés ?- Minimálnapló
Könyv adatok
Cím: Bábeli beszélgetés ?- Minimálnapló
Szerző: Umberto Eco
Kiadó: Európa Kiadó
Megjelenés: 2015. november 17.
ISBN: 9789634052333
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Olvasni online Bábeli beszélgetés ?- Minimálnapló könyv ingyen
Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.
Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino c. regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga c. regényében.1962-ben megnősült, felesége Renate Ramge német grafikus, két gyermekük van, Stefano és Carlotta.2016. február 19-én halt meg Milánóban, hasnyálmirigyrákban, amiben már két éve szenvedett.
Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája. A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.
Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve c. regényével nyerte el. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt.A tegnap szigete már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino. Egyéb művei között meg kell említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? c. könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és mások számára, ha véletlenül dolgozatírásra szánják el magukat.Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, napi- és hetilapokban rendszeresen jelentek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban. Ezek egy része megjelent magyarul is, többek között a Bábeli beszélgetés c. kötetben.
Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino c. regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga c. regényében.1962-ben megnősült, felesége Renate Ramge német grafikus, két gyermekük van, Stefano és Carlotta.2016. február 19-én halt meg Milánóban, hasnyálmirigyrákban, amiben már két éve szenvedett.
Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája. A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.
Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve c. regényével nyerte el. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt.A tegnap szigete már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino. Egyéb művei között meg kell említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? c. könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és mások számára, ha véletlenül dolgozatírásra szánják el magukat.Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, napi- és hetilapokban rendszeresen jelentek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban. Ezek egy része megjelent magyarul is, többek között a Bábeli beszélgetés c. kötetben.